Karácsonyi ostya (kicsi)

Az ostyahordás  középkori eredetű felvidéki népszokás.December 23-án vagy néhány nappal előtte a tanító, kántortanító az iskolás gyermekekkel minden családnak megfelelő számú ostyát küldött. Ez az ostya nem az Eucharisztia bemutatására szolgál, mérete  nagyobb  a Szentmisében bemutatott ostyáknál. Mintázatán a betlehemi csillag és a szenteste bibliai eseményei idéződnek fel.

Ez az ostya fontos része a karácsonyi vacsorának és a  karácsonyböjti ebédnek. Sok helyen ugyanis  mézes ostyával kezdődött az étkezés. Az ostyából az ünnepi vacsora előtt a család minden egyes tagja kapott egyet, s még az étkezés előtt  a népszokás szerint egymástól bocsánatot kértek az  egymás ellen  elkövetett vétkeikért. A megbocsátás jele, hogy akitől bocsánatot kértek, az egy darabkát letör a bocsánatkérő ostyájából. A sort az apa  kezdte meg, mint a család feje, őt  a felesége követte meg, majd viszont. A  legkisebb gyerekek sem maradtak ki, s  még  az apa és az anya is bocsánatot kért gyermekeiktől, nem csak a gyermekek szüleiktől, nagyszüleiktől.